Adózói minősítés: megbízható vagy kockázatos adózó?

Az adózók részéről gyakran merül fel kérdésként, hogy mit takar az adóhatóság által végzett adózói minősítés, milyen szempontok szerint kerülnek besorolásra az adózók az egyes kategóriákba, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak a különböző minősítési kategóriák, és hogy egyáltalán mire szolgál az adózói minősítés.

Írásunkban a fenti kérdésekre adunk választ: felvázoljuk az Art. szerinti adózói minősítés intézményrendszerét, bemutatjuk a minősítéshez kapcsolódó kritériumrendszert, valamint a megbízható adózói minősítés előnyeit és a kockázatos adózói minősítés hátrányait.

Az adózók minősítése

A hazai adórendszerbe az adózói minősítés intézményét 2016. január 1-jei hatállyal a már hatálytalan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vezette be, amelyet a 2018. január 1-jétől hatályos új adóigazgatási szabályok is megtartottak.

Az adózói minősítés lényege, hogy az állami adóhatóság (NAV) negyedévente megvizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adózók, a csoportos és áfaregisztrált adóalanyok melyik minősítési kategóriába sorolhatóak, azaz megbízható vagy kockázatos adózónak minősülnek-e. Amennyiben az adózó egyik kategóriába sem sorolható be, úgy rá úgynevezett semleges adózóként tekintenek.

A minősítés negyedévenként történik, melynek feltételeit a negyedév utolsó napján aktuális adatok alapján vizsgálja a NAV, a minősítésre pedig 30 nap áll rendelkezésére.

A  minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be (a 2019. I. negyedéves minősítés esetén tehát 2019. május 1-jén), amiről az állami adóhatóság az érintett adózót értesíti. Az értesítés mellőzhető, ha az előző minősítéshez képest változás nem következett be.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a minősítés kritériumait és a hozzá kapcsolódó előnyöket/hátrányokat!

Kategória: Cikkek, Hírek | A közvetlen link.