Mikor, kitől kérhet erkölcsi bizonyítványt a munkáltató?

Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!

A bűnügyi személyes adat különleges adat

A személyes adatok kategóriáján belül a GDPR felállít két másik csoportot, melyek elemei fokozott védelmet élveznek. Az egyik kategória a különleges adatok köre (például egészségügyi adatok, biometrikus adatok, faji hovatartozás stb.), a másik pedig a bűnügyi személyes adatok köre. Utóbbi vonatkozásában a GDPR 10. cikke előírja, hogy az adat abban az esetben kezelhető, ha azt jogszabály teszi lehetővé vagy, ha az adat közhatalmi szerv kezelésében áll. Jogszabályi felhatalmazás esetén is megköveteli a GDPR, hogy a jogalkotó megfelelő adatkezelési garanciákról is döntsön.

Ezt a jogalkotó Magyarországon azzal oldotta meg, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) a bűnügyi személyes adatokra a különleges adatok, azaz a GDPR 9. cikkének szabályait rendeli alkalmazni. Annak tehát, aki ilyen adatot kezel, kétlépcsős feladata keletkezik. Első lépésben meg kell határoznia, hogy a GDPR 6. cikkében nevesített jogalapok közül melyikre alapítja az adatkezelést. Ezt követően a 9. cikkben nevesített valamelyik kivételi kört is be kell azonosítania.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az erkölcsi bizonyítvány elvárhatóságára vonatkozó jogi szabályozást.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | A közvetlen link.