Rehabilitációs, rokkantsági ellátás: ezért sem mindegy, ki, mit kap

Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?

Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül?

Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni. Ebből következően a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítása a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony esetén is fennáll, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8,5 százalékos munkaerőpiaci járulék terheli. Egyéni vagy társas vállalkozóként pedig nem terjed ki rá a biztosítás, nem lehet kiegészítő tevékenységet folytatóként kezelni.  

A kereseti korlát összege azonos mindkét ellátás esetében. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdés d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén akkor kell megszüntetni a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást, ha a tevékenységből származó (egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló) jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Munkaviszony esetén azonos feltételek mellett veheti igénybe a munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek utáni (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. szakasza szerinti) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, függetlenül attól, hogy rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyről van szó. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozó saját maga után vagy a társas vállalkozás társas vállalkozó tagja után él az említett kedvezménnyel. 

A kisadózó társadalombiztosítási jogállása, valamint a munkajogi szabályok megítélése miatt sem mindegy viszont, hogy a kisadózó, illetve a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló milyen ellátásban részesül.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | A közvetlen link.