Jövedéki bevallás, bejelentés, adatszolgáltatás: új NAV-felhívás jelent meg

Felhívást adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Jövedéki Főosztály főosztályvezetője 7001/2019. számon a jövedéki bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítéséről.

A felhívás szerint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton nyújthatók be a NAV-hoz az adóbevallások, adó-visszaigénylések, bejelentések, adatszolgáltatások, kérelmek (a továbbiakban együtt: nyomtatványok). 

A nyomtatványok elektronikus benyújtása a bevallásra/bejelentésre/adatszolgáltatásra kötelezett vagy visszaigénylésre jogosult, kérelmet előterjesztő adózót, ügyfelet, valamint az általa képviseleti joggal felruházott bejelentőt és együttes jóváhagyásra jogosultat illeti meg.

A nyomtatványok elektronikus benyújtása történhet:

1. az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren keresztül (az Általános Nyomtatványkitöltő program – ÁNYK – használatával) ügyfélkapun keresztül vagy cégkapun keresztül,

2. az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) használatával (meghatározott nyomtatványok esetén),

3. az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül (a KKK-Weben, meghatározott nyomtatványok esetén).

Ezekkel összefüggésben a NAV a fontos tudnivalókra hívja fel ügyfelei figyelmét. A felhívást a nav.gov.hu-n találja.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Jövedéki bevallás, bejelentés, adatszolgáltatás: új NAV-felhívás jelent meg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Táppénz-hozzájárulás: kinek kell, és kinek nem kell fizetnie?

A társadalombiztosítási fedezeti rendszernek talán egyetlen eleme a táppénz-hozzájárulás, amely az elmúlt 20 évben lényegében semmit sem módosult, ha csak a táppénz maximum összegének meghatározását nem tekintjük terhet csökkentő változásnak. Ugyanakkor az utóbbi időben több kérdés is felmerült a témában, különös tekintettel a várandósággal, illetve szüléssel összefüggésben, amelyek időszerűvé teszik, hogy áttekintsük a tudnivalókat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18. paragrafusának (4) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles hozzájárulni a táppénzkiadásokhoz.

Ezt az általános előírást váltja aprópénzzé a törvény 19. paragrafusának (5) bekezdése, miszerint a foglalkoztató az 5. paragrafusban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. 

A Tbj. végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet (Tbj.R.) 5/A szakasza értelmében a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja,míg a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg. A foglalkoztató az említett szerv határozatának a véglegessé válását követően 15 napon belül köteles befizetni a hozzájárulás összegét a NAV munkáltatói táppénz-hozzájárulás-beszedési számlájára.

A Tbj. 4. paragrafus l) pontja, illetve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. paragrafusának 25. alpontja értelmében a táppénz-hozzájárulás járuléknak minősül. Ezt azért is fontos rögzíteni, mert így mentesülhet a hozzájárulás megfizetése alól a kisadózó után a kisadózó társas vállalkozás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben kifejtjük, mely esetekben kell, és mikor nem kell táppénz-hozzájárulást fizetniük a foglalkoztatóknak.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Táppénz-hozzájárulás: kinek kell, és kinek nem kell fizetnie? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ingatlan utáni áfa bt. megszűnésekor

Van-e áfafizetési kötelezettség bt. megszűnésekor ingatlan után? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A bt. 2019.02.01-ével elindította egyszerűsített végelszámolását. A társaság tulajdonában van egy gazdasági épület az alakulástól kezdve. Az alakulás éve 1998 volt. A cég az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta, kisebb karbantartásokat megcsináltatott az évek alatt, és az áfát ez után visszaigényelte. Most megszűnéskor az ingatlan a vagyonfelosztási javaslat alapján kerülne kiadásra a bt. tagja részére. A bt. az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, ingatlan tekintetében nem választott adókötelezettséget. Kérdésem: megszűnéskor az ingatlan után van-e áfafizetési kötelezettség?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 11. §-a alapján: 

“(2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.”

A beépített ingatlan értékesítése – a fenti speciális termékértékesítési esethez kapcsolódóan is – a következőképp alakulhat az áfatörvény 86. § j) pontja és 88. § alapján:

♦ Adómentes, de adókötelezettség választható (az adózó döntése alapján az összes ingatlanra vagy kizárólag a nem lakóingatlannak minősülő ingatlanokra) beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését , tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követően 2 év eltelt (újnak nem minősülő ingatlan).

♦ adókötelessé tétel esetén, amennyiben az értékesítés adóalany felé történik ez esetben fordított adózás alkalmazandó a 142. § (1) e) pontja alapján, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

♦ adóköteles a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, az első rendeltetésszerű használatba vétel megtörténte előtt, vagy a használatbavételre jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedését, tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt követő, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követő 2 éven belül, illetve adókötelessé tétel esetén a nem adóalanynak történő értékesítés.

A 2016/13. Adózási kérdés alapján az újonnan létrehozott ingatlan használatba vétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás válik szükségessé. Ugyancsak első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Ingatlan utáni áfa bt. megszűnésekor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megint fejleszteni kell a számlázóprogramokon és ez még nem a vége

A tavaly július elsején életbe lépett online számlázási kötelezettség változása miatt az érintett cégeknek érdemes minél előbb felvenniük a kapcsolatot számlázó programjuk fejlesztőjével, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Várhatóan májustól változnak a számlázóprogramok kötelező, valós idejű, elektronikus adatszolgáltatásának technikai követelményei. A változás azon cégeket érinti, amelyek legalább százezer forintnyi áfát tartalmazó – vagyis általános esetben nettó 371 ezer forintos értékű – számlát állítanak ki és annak minden adatát azonnal, online módon kell továbbítaniuk az Adóhatóság részére.

A változások csak minimális mértékben érintik a számlázó program használóinak napi munkáját – elképzelhető például, hogy a számlán szereplő termékhez kapcsolódó mennyiségi egységet ezután máshogyan kell kiválasztaniuk. Az új követelmények inkább a program és a NAV szerverei közötti kommunikáció technikai vonatkozásait érintik: így egyes adatok ezentúl értelmezhetőbben és feldolgozhatóbb állapotban kerülnek be a rendszerbe. Az új követelmények – vagyis az 1.1-es verzió – leírása már elérhető a NAV honlapján, melyek alapján a fejlesztők megkezdhetik a programok módosítását.

Az online adatszolgáltatási kötelezettségről itt olvashat részletesebben!

„A vállalkozásoknak érdemes mihamarabb felvenniük a kapcsolatot a számlázó programjuk fejlesztőjével, hogy időben megtudják: azok készítenek-e az újabb követelményeknek megfelelő frissítést, és ha igen, az várhatóan mikor lesz elérhető. Azt is érdemes megtudni, hogy a program fejlesztője felszámít-e valamilyen költséget a frissítésért” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Hozzátette: az érintetteknek a következő két hónapon belül elkészülő frissítések telepítésével is kalkulálniuk kell.

Abban az esetben, ha nem frissül időben a program, akkor a NAV rendszere nem fogja befogadni a számlaadatokat, a bírság pedig az érintett számlánként 500 ezer forintig is terjedhet cégek esetén. „Főként azoknak a vállalkozások kell hamar lépnie, akik egyedi fejlesztésű programot használnak, nem pedig kész számlázási rendszerből állítják ki számláikat” – hangsúlyozta a Crowe FST szakembere.

A tervek szerint ősz környékén egyébként újabb változások várhatók, amikor a most frissített programokat még újabb, 1.3-as verziójú követelményeknek megfelelően kell majd módosítani. Ennek tartalma azonban ma még nem ismert.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Megint fejleszteni kell a számlázóprogramokon és ez még nem a vége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A NAV automatikusan teszi a dolgát

Az idei év már a harmadik, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön kérés nélkül készíti el több mint 5 millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét.

A folyamat automatikus, éppen ezért nem kell a kedvezményekre jogosító igazolásokat beküldeni a NAV-hoz és nem kell kérni a hivatalt a bevallás tervezetének elkészítésére sem.

Az szja-bevallási tervezet a tavalyi év során megszerzett jövedelmekről szóló kimutatás, melyet a munkáltatók, kifizetők által év közben megadott adatokból állít össze a NAV. A hivatal kiszámítja a jövedelmet terhelő adót, számításba veszi az év közben levont adóelőleget és az év közben igénybe vett kedvezményeket.

Akinek nincs ügyfélkapuja, az adóbevallási tervezetének postázását március 18-án éjfélig kérheti, akár SMS-ben is. Az elkészült tervezeteket a NAV tértivevényesen április 30-áig küldi el postán az igénylőknek.

Azoknak, akik a tervezet adataival egyetértenek és nem kell azt kiegészíteniük egyéb olyan adattal, amely az adókötelezettséget érinti, nem kell tenniük semmit – az egyéni vállalkozókat, az áfás magánszemélyeket és a mezőgazdasági őstermelőket kivéve – ugyanis a tervezetből 2019. május 20-án automatikusan bevallás lesz.

Azoknak viszont, akik szereztek tavaly olyan jövedelmet (például ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem), amiről a NAV-nak nincs tudomása, vagy jogosultak olyan kedvezményre (első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékkal élők kedvezménye, családi kedvezmény), amit év közben nem érvényesítettek és a bevallásban egy összegben igényelnék vissza, a bevallástervezetet maguknak kell módosítaniuk a rendelkezésükre álló igazolásaik alapján, vagy önállóan kell a bevallást elkészíteniük május 20-ig.

A kedvezményre vonatkozó igazolást, mint például a személyi kedvezményre való jogosultságot alátámasztó orvosi igazolást, nem kell beküldeni a NAV-hoz, azt az adózónak kell megőriznie az elévülési idő végéig.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | A NAV automatikusan teszi a dolgát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A támogatás megszűnése után is figyelni kell a határidőre

Az Szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy egy munkáltató akár 5 millió forint összegű adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást nyújtson munkavállalóinak. Bár ez a közkedvelt adómentes juttatási forma 2019-től már nem adható, viszont a korábban adott támogatásokra vonatkozó igazolások leadására, begyűjtésére vonatkozó határidőket mind a cégnek mind a dolgozónak fontos tudnia és betartania, hogy az adómentesség ne vesszen el – erre hívja fel a figyelmet Varga Norbert, az RSM Hungary adótanácsadója friss összefoglalójában.

Az Szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy a munkáltató meghatározott jogszabályi feltételek fennállása mellett 5 éven belül akár 5 millió forint összegű lakáscélú munkáltatói támogatást nyújtson adómentesen munkavállalóinak. Bár ez a kedvelt juttatási forma 2019-től megszűnt, nem szabad megfeledkezni a korábban nyújtott támogatások adómentességének és tényleges felhasználásának utólagos vizsgálatáról, hiszen mindez adókockázatot rejt magában.

A lakáscélú munkáltatói támogatás keretén belül az egyes munkáltatók lakásvásárláshoz, építéshez/építtetéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez és lakáscélú hitel, valamint korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújthattak adómentes támogatást munkavállalóik számára 2018. december utolsó napjáig. Az adómentes juttatási lehetőséggel a munkáltatók egy adott lakás vételárának, teljes építési költségének, bővítési, korszerűsítési, vagy akadálymentesítési költségének a 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig nyújthattak támogatást munkavállalóik részére. A támogatás összege úgy került korlátozásra, hogy az a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat együttesen figyelembe véve nem haladhatta meg az 5 millió forintot.

Határidők a lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználásának igazolására

Az adómentes juttatásra való jogosultság kapcsán szigorú előfeltételeket határozott meg a jogszabály, melyeket megfelelő dokumentumokkal kellett igazolni. A felhasználást követően pedig dokumentumokkal kell igazolni a jogszerű felhasználást is.

Bár a 2019-es évtől ez az adómentes juttatási forma megszűnt, azonban nem szabad megfeledkezni a nyújtott támogatások adómentességének és tényleges felhasználásának utólagos vizsgálatáról. Ugyanis a korábban nyújtott támogatások adómentességének és felhasználásának igazolására előírt dokumentumok rendelkezésre bocsátására a jogszabály határidőket szabott, s ezek a közeljövőben lejárnak.

A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy mely juttatásokat meddig lehet felhasználni, valamint azt, hogy az adott juttatási forma felhasználását igazoló dokumentumokat meddig kell a munkáltató rendelkezésére bocsátani.

rsm-lakascelu-munkaltatoi-tamogatasok-igazolasok-hatarideje-190225142331-700x138

A lakáscélú munkáltatói támogatás csak és kizárólag akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítást követő második év május 31-éig rendelkezik a jogszabályban meghatározott igazolásokkal!

Érdemes odafigyelni, 20 százalékkal növelt összeg után számított szja és bérjárulék a tét!

A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok köre igen széleskörű. Utólagos beszerzésük akár gondot is okozhat a munkáltatóknak, azonban a kockázat is magasabb, hiszen a nyújtott juttatás utólagosan 20 százalékkal növelt értéken bérként válik adókötelessé, mely után mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak további adóterhei keletkeznek.

rsm-lakascelu-munkaltatoi-tamogatasok-igazolasok-hatarideje-190225142331-700x138

Az alábbiakban egy példán keresztül szemléltetjük, hogy milyen következményekkel jár, ha az utólagos ellenőrzés során fény derül arra, hogy a munkáltatói támogatás végül mégsem tekinthető adómentesnek.

A fenti kalkulációból tehát összességében levonható a következtetés, hogy ha egy munkavállaló, a korábban adómentesen kapott 5.000.000 forint támogatás jogszerű felhasználását nem tudja határidőig igazolni, úgy a kapott támogatás 20 százalékkal növelt összege (6.000.000 Ft) után összesen 3.270.000 Ft közteher fizetési kötelezettség keletkezik, amely a korábban folyósított támogatási összeg 65,4 százaléka. A munkáltatót a munkavállaló számára juttatott támogatás 25,2 százalékának megfelelő adókötelezettség terheli, ami az adott esetben összesen 1.260.000 forint.

A fentiek alapján tehát látható, hogy az adómentesség megszüntetése után sem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. Javasolt és szükséges minél előbb tájékoztatni a munkavállalókat a támogatás adómentességét és felhasználását igazoló dokumentumok köréről, valamint azok leadásának végső határidejéről, emellett javasolt mielőbb felülvizsgálni a munkavállalók által rendelkezésre bocsátott dokumentumok megfelelőségét.

Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállását eredetileg nem vizsgálták meg részletesen, vagy annak megbízhatósága kapcsán esetlegesen kétségek merülnek fel, a kockázatok elkerülése érdekében érdemes mielőbb ellenőrizni azt és szükség esetén pótolni a hiányzó dokumentumokat. A dokumentumok ellenőrzésébe és felülvizsgálatába mindenképp javasoljuk gyakorlattal rendelkező szakértő bevonását, hiszen  a támogatás adómentességének és felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok köre igen széles, megfelelőségük vizsgálatához nagy segítséget és könnyebbséget jelenthet egy hozzáértő szakmai szempár.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | A támogatás megszűnése után is figyelni kell a határidőre bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Közzétette a NAV, kik számíthatnak az idén kiemelt figyelemre

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) meghatározta azokat a szakmákat és gazdálkodói szektorokat, amelyek ellenőrzésére idén biztos, hogy sor kerül. A NAV-hoz beérkező adatok ugyanis leginkább ezeken a területeken mutatnak kockázatot a költségvetési bevételekre. 

Az internetes kereskedelem, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, az alkalmazottak bejelentése, a vám- és jövedéki szabályok betartása, az online számlaadat-szolgáltatás kiemelt helyen szerepel az ellenőrzési tervben.

A NAV idén is figyelmet fordít az adózók transzferár-képzési gyakorlatára és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. A legnagyobb adóteljesítményű adózókat, kiemelkedő költségvetési hatásuk miatt ugyancsak folyamatosan kell monitorozni. A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos visszaélések miatt a NAV a csalárd foglalkoztatókhoz bejelentett munkavállalók jogviszonyát, az abban bekövetkező változásokat nyomon követi, hogy az adókikerülésre használt „foglalkoztatói” láncolatokat feltárja, védve ezzel a munkavállalók érdekeit is.

A NAV ellenőrzéseit továbbra is kockázatelemzésen alapuló differenciált fellépés jellemzi. Az együttműködő, jogkövető adózók hiba esetén azonnali szankciók helyett számíthatnak a NAV munkatársainak támogatására. Az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózókkal szemben azonban továbbra is határozottan lép fel a hivatal.

A NAV kockázatelemzései alapján kiemelt figyelmet fordít az építőipari vállalkozásokra, a személyszállítókra, a szálláshely-szolgáltatókra, a szerzői jogvédelemhez kapcsolódó jogsértések felderítésére, az „adózatlan” jövedéki termékek feketepiacának visszaszorítására, áfacsalással bonyolított zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek visszaszorítására.

A NAV a támogató eljárásokat jellemzően a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyainál; a 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozóknál, a foglalkoztatóknál, az alkalmazottak bejelentésére és az ehhez kapcsolódó bevallásokra fókuszálva rendeli el.

Az online pénztárgépeken, Online Számla rendszeren, kezelőszemélyzet nélküli automatákon, illetve az Elektronikus Közúti áruforgalom-ellenőrző Rendszeren (EKÁER) keresztül érkező valós idejű adatok elemzésével a NAV-nak lehetősége van az adóelkerülés azonos idejű feltárására, az adókijátszásra specializálódott társaságok kiszűrésére és a meg nem fizetett adóbevételek fedezetének biztosítására. Mindezzel nemcsak a költségvetés, hanem a tisztességes gazdálkodók érdekeit is védi. A NAV továbbra is előre jelzi honlapján az Adótraffipax rovatban, hogy mely időszakban és helyszíneken végez jogkövetési vizsgálatokat és tart próbavásárlásokat.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Közzétette a NAV, kik számíthatnak az idén kiemelt figyelemre bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyéni vállalkozás újraindítása: trükközés a katával és az áfával?

Katás egyéni vállalkozás 2018-ban – értékhatár miatti túllépés miatt – áfakörös lett, és a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá jelentkezett be. Ha az egyéni vállalkozást megszüntetné idén, majd pár hónap múlva újat alapítana (még ebben az évben), választhatná-e ismét a kata adózási formát,valamint az alanyi áfamentességet? Szipszer Tamács adószakértő válaszolt.

A kisadózókról szóló törvény (katatörvény) 6. paragrafusa értelmében az adóalanyiság az alanyiság megszűnésének évében s az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható. Az adó alanya az egyéni vállalkozó.  Szakértőnk álláspontja szerint mivel ugyanazon egyéni vállalkozóról van szó, mint akinek az adóalanyisága megszűnt, nem lenne jogszerű, ha az egyéni vállalkozó ismételten kataalanyiságot választana az előírt határidőn belül.

Az alanyi áfamentesség esetén is elméletileg ugyanarról az adóalanyról van szó, igaz ez esetben alkalmazható lehet az áfatörvény 189. paragrafusa, mely szerint ha az adóalanyt év közben veszik nyilvántartásba belföldön, akkor azzal egyidejűleg is választhatja az alanyi áfamentességet (arányos bevételi előírás betartása mellett).

Vagyis ha az ismételt tevékenységindítás nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe, s a vállalkozást valamely gazdasági okból indítja újra a magánszemély, s nem az alanyi áfamentességgel kapcsolatos szabályok megkerülése érdekében, akkor az alanyi áfamentesség választható – véli szakértőnk.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Egyéni vállalkozás újraindítása: trükközés a katával és az áfával? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Költségátalány juttatása és adózása igazolással és a nélkül

Zrt. vezérigazgatójának munkaszerződésében – a bérén felül – 63 ezer forint költségátalányt állapít meg, arra tekintettel, hogy nem biztosít a munkavállaló részére cégautót. Lehet ilyen juttatást adni, mindenféle dokumentáció (útnyilvántartás stb.) nélkül? Milyen adókötelezettség terheli a költségátalányt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Költségtérítés fizetésére nincs tiltó szabály, sőt a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés] – kezdte válaszát szakértőnk..

Adózási szempontból fő szabály szerint:

– Adóköteles a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel (ideértve a költségtérítést is) egésze, vagy a bevételnek a törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

–  Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – bizonyos kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el, azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Jogszabály szerint átalányban vagy a bevétel hányadában meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető [szja-törvény 4. § (1) bekezdés].

–  Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet a szja-törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha valamely költségtérítéssel szemben jogszabály a kiadás igazolását nem írja elő [szja-törvény 3. § 16. pont].

Nem mindegy tehát, hogy a felek milyen adminisztrációt hajlandóak vállalni annak érdekében, hogy a költségtérítés után kevesebb közterhet, vagy semennyit se kelljen fizetniük.

Szakértőnk a következőkre hívta még fel a figyelmet:

–   Ha sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vállalja a költségtérítés összegével szemben a tényleges költségek kimutatását, illetve az igazolás nélkül elszámolható költségekhez szükséges dokumentációt, a költségtérítés olyan személyi jellegű egyéb kifizetés, amelynek teljes összege a bérre vonatkozó szabályok szerint adó- és járulékköteles. Ebben az esetben nincs szükség útnyilvántartásra, a munkáltatónak a bérhez hasonló kifizetői (számfejtési, adóelőleg-levonási, bevallási, igazolási stb.), a munkavállalónak csak bevallási kötelezettsége van. Csakhogy ekkor a 63 ezer forint költségátalányból a munkavállalónak mindössze 42 ezer forintja marad, miközben a zrt.-nek a szociális hozzájárulási adóval és a szakképzési hozzájárulással együtt 76 230 forint lesz az összes költsége.

–  Ha a munkavállaló hajlandó – tételes költségelszámolással – a felmerült költségek kimutatására, igazolására, és erről nyilatkozatot ad a munkáltatónak, akár a költségtérítés teljes összege adóelőleg levonása nélkül kifizethető, figyelembe véve a szja-törvény 48. paragrafusának rendelkezéseit, különös tekintettel a (4) bekezdés szerinti esetleges szankciókra. A személygépkocsi-használat költsége munkába járás címén nem számolható el, viszont útnyilvántartás alapján üzleti utazás címén igen, de ekkor cégautóadót is kell fizetni (amely azonban szintén elszámolható költség). Érdemes megfontolni, hogy ily módon a munkavállalónak akár teljes egészében a zsebében maradhat a 63 ezer forint költségátalány, a munkáltatónak pedig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

–  Ha a felek vállalják a munkába járás [39/2010. kormányrendelet], valamint a saját személygépkocsival történő üzleti célú utazás címén bevételnek nem számító költségtérítésekre vonatkozó törvényi előírások szerinti eljárást, többek között az utólagos kifizetést, annak van ugyan kötelező dokumentációja (például utazási jegyek leadása, munkában töltött napok kimutatása, kiküldetési rendelvény stb.), viszont ebben az esetben a közterhek megtakarítása mellett (még cégautóadót sem kell fizetni) további előny, hogy emiatt egyiküknek sem keletkezik bevallási kötelezettsége.  

A további részletes tudnivalókról a NAV honlapján számos tájékoztatás olvasható, különösen ajánlott áttekinteni „A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében” című 8. számú információs füzetben foglaltakat.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Költségátalány juttatása és adózása igazolással és a nélkül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Aktuális tudnivalók földeladóknak, őstermelőknek

A termőföld eladási szezon a tél végéhez közeledve többnyire lezajlott, így az új gazdák használhatják többnyire az idei gazdasági évben a földet. Gyakran merül fel kérdésként, hogyan kell adójogilag kezelni azokat az eseteket, amikor a magánszemély, a mezőgazdasági őstermelő, illetve az egyéni vállalkozó termőföld értékesítéssel összefüggésben előleget kap a másik féltől, vagy termőföld vásárlása során előleget ad a másik félnek. Kérdés az is, mikor számít megszerzettnek ez a bevétel, főként olyan esetben, ha az előleg és a vételár kifizetésére, megszerzésére két egymást követő évben kerül sor.

Magánszemély az eladó

Abban az esetben, ha a termőföld adásvételére az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (a termőföldet nem az őstermelői, vállalkozási tevékenysége során használja, használta a magánszemély), akkor a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 59. paragrafusában foglaltak értelmében az előleggel összefüggésben a bevételt azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az érvényes adásvételi szerződést benyújtják a földhivatalhoz.

Őstermelő vagy egyéni vállalkozó az eladó

Ha a kizárólag üzleti célt szolgáló termőföldet mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó értékesíti, és az ügylet során előleget kap a másik féltől, akkor a kapott bevételt mindaddig bevételnek nem számító tételként kell a nyilvántartásban szerepeltetni, amíg az eladó a teljes vételárat meg nem szerzi a vevőtől. Az előleg tehát abban az évben számít bevételnek, amikor a termőföld adásvétele ténylegesen megtörténik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a vonatkozó adószabályokat arra az esetre, ha őstermelő vagy egyéni vállalkozó a föld vásárlója, s részletezzük az ültetvény, fa kivágására, virágtermesztőkre érvényes rendelkezéseket is.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Aktuális tudnivalók földeladóknak, őstermelőknek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva