NAV-útmutató a készpénzfizetés korlátozásáról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2019. számon útmutatót adott ki a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114. § (3) és (4) bekezdéseiben, valamint 233. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók készpénzben teljesíthető kifizetéseit korlátozó rendelkezéseket az állami adó- és vámhatóság a következők szerint alkalmazza:

1. Általános rendelkezések 

1.1 Az Art. 114. § (3) bekezdése szerint, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.  

1.2. Az Art. 114. § (4) bekezdése értelmében az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.

1.3. A törvényben foglalt előírások megsértése esetén– az Art. 233. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései alapján – a kifizetés teljesítője, valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

2. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó

2.1. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók körét az Art. 114. § (1) bekezdése határozza meg. E szerint legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie a belföldi jogi személynek, és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek, ideértve az egyéni vállalkozót is. 

2.2. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani. 

3. A mulasztási bírság alkalmazása

3.1. A pénzforgalmi számláról történő fizetésre ugyan a kifizetést teljesítő személy kötelezett, azaz a vevő (a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó), a szankciót azonban, amennyiben a szabálytalan kifizetést elfogadja, a kifizetés jogosultjára (eladó, szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) is alkalmazni kell. 

3.2. A készpénzben való kifizetések korlátozása, és így a korlátozás figyelmen kívül hagyásához kapcsolódó mulasztási bírság csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra vonatkozik, és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre. Így például egy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó által – hiába pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett és rendelkezik is pénzforgalmi számlával – a családja számára vagy saját magának (mint magánszemélynek) beszerzett termék tekintetében nem áll fenn a pénzforgalmi számláról történő fizetési kötelezettsége, hanem ezen ellenértéket készpénzfizetéssel is jogszerűen teljesítheti. 

Az útmutató teljes szövegét itt olvashatja el!

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | NAV-útmutató a készpénzfizetés korlátozásáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fizetési könnyítést kérne? Tájékoztatót és adatlapokat jelentetett meg a NAV

Fizetési könnyítéssel, illetve a tartozás mérséklésével kapcsolatos kérelmekre vonatkozó tudnivalókat közölt honlapján a NAV.

A tájékoztatók, illetve adatlapok egyéni vállalkozó magánszemélyek, természetes személyek, továbbá gazdasági társaságok fizetési könnyítésével és mérséklésével kapcsolatosak.

Az adatlapokat itt töltheti le!

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Fizetési könnyítést kérne? Tájékoztatót és adatlapokat jelentetett meg a NAV bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Számlánként félmilliós bírságot is kaphat májustól, ha nem frissíti a számlázórendszerét!

A tavaly július elsején életbe lépett online számlázási kötelezettség változása miatt az érintett cégeknek érdemes minél előbb felvenniük a kapcsolatot számlázóprogramjuk fejlesztőjével, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Várhatóan májustól változnak a számlázóprogramok kötelező, valós idejű, elektronikus adatszolgáltatásának technikai követelményei. A változás azon cégeket érinti, amelyek legalább százezer forintnyi áfát tartalmazó – vagyis általános esetben nettó 371 ezer forintos értékű – számlát állítanak ki és annak minden adatát azonnal, online módon kell továbbítaniuk az adóhatóság részére.

A változások csak minimális mértékben érintik a számlázóprogram használóinak napi munkáját – elképzelhető például, hogy a számlán szereplő termékhez kapcsolódó mennyiségi egységet ezután máshogyan kell kiválasztaniuk. Az új követelmények inkább a program és a NAV szerverei közötti kommunikáció technikai vonatkozásait érintik: így egyes adatok ezentúl értelmezhetőbben és feldolgozhatóbb állapotban kerülnek be a rendszerbe. Az új követelmények – vagyis az 1.1-es verzió – leírása már elérhető a NAV honlapján, melyek alapján a fejlesztők megkezdhetik a programok módosítását.

„A vállalkozásoknak érdemes mihamarabb felvenniük a kapcsolatot a számlázóprogramjuk fejlesztőjével, hogy idejében megtudják: azok készítenek-e az újabb követelményeknek megfelelő frissítést, és ha igen, az várhatóan mikor lesz elérhető. Azt is érdemes megtudni, hogy a program fejlesztője felszámít-e valamilyen költséget a frissítésért” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Hozzátette: az érintetteknek a következő két hónapon belül elkészülő frissítések telepítésével is kalkulálniuk kell.

Abban az esetben, ha nem frissül időben a program, akkor a NAV rendszere nem fogja befogadni a számlaadatokat, a bírság pedig az érintett számlánként 500 ezer forintig is terjedhet cégek esetén. „Főként azoknak a vállalkozások kell hamar lépnie, akik egyedi fejlesztésű programot használnak, nem pedig kész számlázási rendszerből állítják ki számláikat” – hangsúlyozta a Crowe FST szakembere.

A tervek szerint ősz környékén egyébként újabb változások várhatók, amikor a most frissített programokat még újabb, 1.3-as verziójú követelményeknek megfelelően kell majd módosítani. Ennek tartalma azonban ma még nem ismert.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Számlánként félmilliós bírságot is kaphat májustól, ha nem frissíti a számlázórendszerét! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Telefonkészülék juttatásának elszámolása

A cafeteria adózásának idén bekövetkezett jelentős változása még jobban ráirányította a figyelmet azokra a juttatásokra, melyek továbbra is adómentesen adhatóak.

A munkáltatóknak a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása érdekében fel kell venniük a versenyt a konkurenciával, és olyan rugalmas dolgozói juttatási rendszert kell kialakítaniuk, melyben helyet kaphatnak a minden munkavállaló számára azonos feltételek mellett elérhető és a csak meghatározott munkakörben foglalkoztatottak számára elérhető juttatások is.

A munkáltató és a munkavállaló tevékenységéhez szükséges feladatok ellátásához kapcsolódik a telefon juttatása. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) nem sorolja fel mindazon juttatásokat, melyek a tevékenység hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként adhatóak. Viszont kimondja, hogy még akkor sem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltató által biztosított dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas. 

Ennek a szabálynak köszönhetően a tevékenység végzésének hatókörében használt mobiltelefon még abban az esetben sem eredményez adóköteles jövedelmet, ha a magáncélú használat megvalósul [Szja tv. 4. § (2a) bekezdése].

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Telefonkészülék juttatásának elszámolása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Még a NAV sem alkalmazhatja visszamenőlegesen a jogszabályokat

A munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások tekintetében a fordított adózást (áfa) idő előtt előíró magyarországi szabályozás ellentétes az uniós joggal – mondta ki az Európai Bíróság február 13-i ítélete.

Az ügy a Human Operator és a NAV közötti jogvitából származik. Az emberierőforrás-gazdálkodással foglalkozó magyar cég, munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységével összefüggésben más vállalkozások szolgáltatásait vette igénybe, amelyek a munkavállalóikat a Human Operator rendelkezésére bocsátották. A szóban forgó vállalkozásoktól a Human Operator számlákat fogadott be, amelyek az áfa felszámításával kerültek kiállításra, amely adót a Human Operator a saját szolgáltatásaiért számlázott áfa elszámolásakor levonásba helyezett.

A NAV később az áfát érintő vizsgálatot végzett a Human Operatornál, amelynek keretében megállapította, hogy az áfa törvény 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenység tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandók, és így az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Mivel a Human Operator a kérdéses szolgáltatások tekintetében az egyenes adózás szerinti számlákat fogadott be, és a fordított adózás szerinti adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, ezért a NAV vele szemben adó különbözetet állapított meg, és különböző pénzügyi szankciókat alkalmazott.

z áfára vonatkozó magyarországi szabályok a hozzáadott-érték-adóról (héa) szóló uniós irányelv alapján kerültek meghatározásra, amely főszabályként az egyenes adózást írja elő. Az irányelv ugyanakkor lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az Európai Unió Tanácsától felhatalmazást kérjenek a főszabálytól eltérő különös intézkedések bevezetésére különösen az adócsalás megelőzése céljából. E lehetőséggel élve Magyarország felhatalmazást kért és kapott a Tanácstól a fordított adózás szabályainak alkalmazására a munkaközvetítési és munkaerő-kölcsönzési tevékenységek tekintetében.

A Human Operator és a NAV között jogvita keletkezett azzal kapcsolatban, hogy az említett felhatalmazást megadó tanácsi végrehajtási határozat csak a Magyarországnak az annak elfogadásáról való értesítését (2015. december 11.)követően, vagy pedig már 2015. január 1-jétől, azaz attól az időponttól kezdve alkalmazandó, amelyet Magyarország a felhatalmazás megadása iránti kérelmében a fordított adózás szabályai alkalmazhatóságának kívánt kezdő időpontjaként jelölt meg. E kérdés megválaszolásának perdöntő jelentősége van a felek közti jogvita eldöntése szempontjából. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróságtól várta a fent említett kérdés megválaszolását.

A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a végrehajtási határozat nem említi a hatálybalépésének az időpontját, vagy azt az időpontot, amelytől alkalmazandó az általa előirányzott eltérés, továbbá nem pontosítja azt az időszakot sem, amelyre kiterjed a hatálya.

Márpedig a Bíróság szerint ilyen körülmények között a hatálybalépés időpontjának meghatározása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a címzetti kört tartalmazó határozatokra vonatkozó azon általános szabálya alkalmazandó, amelynek értelmében az ilyen határozatok a címzettjük értesítésével lépnek hatályba. Mivel a jelen esetben a végrehajtási határozatról 2015. december 11-én értesítették a magyar kormányt, így a Bíróság megállapítja, hogy az ezen a napon lépett hatályba.

Minderre tekintettel, továbbá figyelemmel arra a körülményre, hogy a végrehajtási határozat nem tartalmaz utalást a rendelkezéseinek visszaható hatállyal történő alkalmazására, a Bíróság kimondja, hogy a jelen ügyben érintett szolgáltatások vonatkozásában Magyarország nem vezethette be a fordított adózást a végrehajtási határozatról szóló értesítését megelőző időszak tekintetében. Következésképpen a jelen ügy tárgyát képező ügyletek vonatkozásában az irányelvben meghatározott főszabály, azaz az egyenes adózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

A Bíróság azt is kimondja, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyarországi szabályozás, amely a Magyarországnak a végrehajtási határozat elfogadásáról szóló értesítését megelőző időszak vonatkozásában előírja az e határozatban foglalt eltérés alkalmazását.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Még a NAV sem alkalmazhatja visszamenőlegesen a jogszabályokat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Angyali adókedvezmény startupokba fektetőknek

Növekszik a korai fázisú vállalkozásokba (startup) történő befektetés adóalap-kedvezménye, így ez a konstrukció most még vonzóbbá válhat azoknak, akik akár üzleti angyalként szeretnék hasznosítani megtakarításaikat.

“Eddig 20 millió forint volt az éves korlát, míg ez 2019-től 20 millió forint/befektetés/év.”

Amennyiben a társasági adóalany startup vállalkozásban szerez részesedést, az összeg háromszorosa adóalap-csökkentő tételnek minősül (a feltételeknek való megfelelés esetén), mely a részesedésszerzés adóévében és az azt követő három adóévben számolható el – hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői.

Példával személtejük, hogyan alakul a 2018-as és a 2019-es szabályok alapján, ha egy cég 23-23 millió forintos részesedést szerez startup vállalkozásokban:

startup-kedvezmények (1)

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Angyali adókedvezmény startupokba fektetőknek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mi számít személygépkocsinak cégautóadó szempontjából?

 cégautókra vonatkozó adó egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok működésében, ahogy szaporodnak a céges kocsik. Az Írisz Office adótervezőinek segítségével megnéztük, mi tartozik a személygépkocsik közé.

Adózási szempontból személyautónak számít a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik

  • a benzinüzemű,
  • a dízelüzemű,
  • az elektromos üzemű,
  • a gázüzemű személygépkocsi;
  • a versenyautó;
  • az önjáró lakóautó.

Személygépkocsinak minősül továbbá: az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér – akkor is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A gépjárműadóról szóló törvény kizárólag a környezetkímélő gépkocsikat veszi ki a cégautóadó hatálya alól. A hibrid autók közül a plugin hibrid (külső töltéssel legalább 25 km megtételére képes) és a növelt hatótávolságú hibridek (külső töltéssel legalább 50 km megtételére képes) számítanak környezetkímélő gépjárműnek. E járművek mentesek a cégautóadó megfizetése alól – írják az Írisz Office adótervezői.

Fontos arra figyelni, hogy vannak olyan hibridek, amik ugyanúgy használnak elektromos áramat, de azt nem külső forrásból nyerik. Az ilyenfajta autók nem mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Elérhetőségek | Mi számít személygépkocsinak cégautóadó szempontjából? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az üzleti utaknál is figyelni kell az adózásra

A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli.

A Deloitte a világ több országában, jellemzően HR, pénzügyi, adó és jogi területen dolgozó több száz szakember válaszai alapján mérte fel a munkáltatók általános felkészültségét és azt, hogy milyen lépéseket tesznek a lehetséges kockázatok feltárása és kezelése érdekében.
A Deloitte felmérése szerint a vizsgálatba bevont vállalatok 26 százalékánál az érintett dolgozók munkaidejük több mint 20 százalékát külföldön töltik. A felmérésből megállapítható, hogy míg a rövid vagy hosszú távú kiküldetésben résztvevő munkavállalókat és utazásaikat a munkáltatók jellemzően rögzítik saját rendszerükben és megfelelő belső folyamatokkal, szabályzatokkal kezelik az esetleges kihívásokat, addig a nemzetközi üzleti utak (tréningek, tárgyalások, pár napos külföldi utak) körülményeit a munkáltatók nem feltétlenül követik.

A munkáltatók 61 százaléka felismeri az üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges személyi jövedelemadó és bérszámfejtési kockázatokat, azonban mintegy 41 százalékuk esetében a kérdés nem kerül előtérbe.

A válaszadók 45 százaléka nem is követi a munkavállalók utazásait adó, illetve bérszámfejtési szempontból.

Az ezzel kapcsolatos legnagyobb akadályt a munkáltatók az üzleti utak követésére alkalmas belső rendszerek és folyamatok hiányában látják. Abban az esetben pedig, ha a belső folyamatok, rendszerek alkalmasak az utazások követésére, a megfelelő bérszámfejtés kapcsán a legnagyobb problémát a belső erőforrások szűkössége okozza, ami a válaszadók majdnem 60 százalékánál fejtörést okoz.

„A vizsgálat egyik meglepő eredménye, hogy a második legjelentősebb probléma az, hogy a munkavállalók mintegy negyedének fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövedelmük a bázisországuktól eltérő helyen kerüljön adóztatásra. Az érintett országok jogszabályai valamint a nemzetközi egyezmények alapján azonban ez természetesen nem egyéni döntés kérdése” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Meglepő az is, hogy a munkáltatók mindössze 9 százaléka kezeli napi szinten az üzleti utazások során felmerülő bérszámfejtési kérdéseket és csupán további 11 százaléknak áll szándékában a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni a kérdés kezelésére. További figyelemfelkeltő adat, hogy a kérdést kezelő vállalkozások mindössze 18 százaléka elégedett a jelenleg e célra kialakított belső rendszerekkel.

„A felmérés adataiból összességében megállapítható, hogy ugyan a munkáltatók nagy része már felismeri a külföldi üzleti utazások kapcsán felmerülő esetleges kockázatokat, azonban a vállalati folyamatoknak még nem képezi szerves részét ennek napi szintű követése, kezelése, illetve a folyamatot elősegítő rendszerek fejlesztése” – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A cikk forrását itt tekintheti meg.


Kategória: Cikkek, Hírek | Az üzleti utaknál is figyelni kell az adózásra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fokozott a NAV-ellenőrzési kockázat kényszertörölt partnerrel

Az adóellenőrzések egyik kiemelt területe idén a számlázó programok online adatszolgáltatása. Azon adóalanyok mellett, akiknek a tételesáfa-kontrolladatok szerint 1 millió forint feletti az áfaeltérése, azok is fokozottan érintettek lehetnek, akik belföldi beszerzésüket jelentős részben kényszertörlés alatt álló adózókkal bonyolították.

A NAV honlapján nemrégiben megjelent tájékoztatás szerint 2019. január 21-étől – kockázatelemzés alapján – olyan online számlaadat-szolgáltatásra kötelezett adózókat ellenőriz elsősorban az adóhatóság, akik a kontrolladatok szerint nem teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket a 100 ezer forint feletti áfatartalmú értékesítésekről, vagy akiknek a szállítói között sok kényszertörlés alatt álló adózó van.

Az első kör ellenőrzése azonnal érthető, hiszen pont az az adatszolgáltatás lényege, hogy a NAV kiszűrje a „féllábas” ügyleteket. A kényszertörlés alatt álló partnerek kiemelését pedig valószínűleg az is indokolja, hogy – amint az korábban az Adózónán is megjelent (https://adozona.hu/tarsasagi_jog/50_szazalekkal_nott_a_kenyszertorlesek_szam_79P3M8) – 50 százalékkal emelkedett 2018. harmadik negyedévében a magyar vállalkozásokat érintő kényszertörlések száma.

A következőket érdemes megfontolni, hogy elkerülje a vállalkozás a kényszertörlési eljárás alatt álló partner miatti ellenőrzést, vagy legalább felkészüljön rá.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Fokozott a NAV-ellenőrzési kockázat kényszertörölt partnerrel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ha jön az ellenőr: nyugdíjas foglalkoztatott jogviszonyának igazolása

Jelentős változások a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban: 2019. január 1-től a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok nem biztosítottak – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk.

A biztosítottak köréből történő kiléptetés a nyugdíjas munkavállaló fennálló munkaviszonyát nem érinti, így a munkaszerződését módosítani, megszüntetni ezen okból nem kell. Nem a munkaviszonya szűnt meg a nyugdíjas munkavállalónak, csak a biztosítotti státusza, így kilépő papírok sem állíthatók ki a biztosítási jogviszony 2018. december 31-étől történő megszűnése miatt – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

Gyakori kérdés, hogy akkor egy ellenőrzésen milyen dokumentumokkal igazolható a nyugdíjasok jelenléte. Természetesen a fennálló jogviszony továbbra is a munkaszerződéssel igazolható. A dolgozó jelenlétét a jelenléti ívvel, vagy más jelenlét igazolására szolgáló nyilvántartással kell alátámasztani. Munkabérének kifizetését a kifizetési jegyzék, bevallását a „1908”-as havi bevallás igazolja. Az ellenőr 2019. január 1-jétől már nem kéri a biztosítotti bejelentést az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas esetében.

A változás érinti a közszférában Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokat is, azonban nem érinti a biztosítottnak minősülő, díjazásban részesülő vezető tisztségviselőket, választott tisztségviselőket.

A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységű) egyéni és társas vállalkozók 2019. január 1-ét megelőzően sem voltak biztosítottak, esetükben sem okozott a Tbj. módosítása változást. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségük (7.500,- Ft/hó) továbbra is fennáll. A saját jogú nyugdíjas őstermelő eddig sem szerepelt a biztosítottak körében, jogviszonyukról eddig sem kellett adatot szolgáltatni a T1041-es nyomtatványon.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott nyugdíjas munkavállaló bejelentését továbbra is meg kell tenni, a változás őket nem érinti. A foglalkoztatást megelőzően telefonon, vagy a 19T1042E nyomtatványon elektronikusan teljesíthető a bejelentés. A kapcsolódó közteher fizetésben sem történt változás, a nyugdíjas alkalmi munkavállaló után naponta 1.000,- Ft maradt a közteher, az idénymunkás után 500,- Ft, filmipari statiszta esetében 3.000,- Ft-ot kell fizetni a kifizetőnek.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Ha jön az ellenőr: nyugdíjas foglalkoztatott jogviszonyának igazolása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva