Szigorúbban lép fel a NAV a tisztességtelen ügyvezetőkkel szemben

Az eddiginél is határozottabban lép majd fel az adóhatóság az adótartozásokat felhalmozó kft.-k vezetőivel szemben, akik a közhiedelemmel ellentétben személyes vagyonukkal is felelhetnek az általuk hozott döntésekért – hívja fel a figyelmet a Mazars.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat közleménye szerint az adóhivatal 2019-től ráadásul perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd, amelyekkel még egyszerűbb lesz megállapítani a cégvezetők hitelezői érdekeket károsító magatartását. A NAV már eddig is több mint kétezer ilyen pert indított, és több milliárd forintnyi tartozást szedett be – teszik hozzá.

A vezető tisztségviselő a társaság szerveként és annak érdekében jár el, azaz döntéseit a társaság határozatainak kell tekinteni. Ebből fakad az is, hogy a társaság hitelezői főszabályként még egyszemélyes társaságok esetén sem érvényesíthetnek igényt az egyszemélyi tag vagyonára, hiszen a jogviszony a hitelező és az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal bíró társaság között jött létre – ismerteti Orosz András, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa a közleményben.

Más a helyzet, ha egy cég fizetésképtelenné válik, és megkezdődik a felszámolása. Ebben az esetben ugyanis a bíróság vizsgálhatja a felszámolás időpontját megelőző időszakban a vezetők tevékenységét. Ha bebizonyosodik, hogy ügyvezetői tevékenységüket nem megfelelően látták el, és ezzel a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését, magánszemélyként is teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért – mutat rá a jogász.

Hitelezőként indíthat pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is. Az adóhatóság az idei évtől ráadásul már új típusú, úgynevezett perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd a perben bemutatható bizonyítékok begyűjtésére. A jogász szerint a pereknek gazdaságfehérítő hatásuk lehet, hiszen a hitelezők megkárosításával szemben komoly visszatartó erőt jelenthet, ha az ügyvezetők saját vagyonukkal is felelnek egyes döntéseikért.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Szigorúbban lép fel a NAV a tisztességtelen ügyvezetőkkel szemben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kisvállalati lízingrefinanszírozási programot indít az MFB

A Növekedési hitelprogram – fix (nhp fix) forrásait közvetítő 25 milliárd forintos keretösszegű új lízingrefinanszírozási programot indít a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A finanszírozást a magyarországi mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozások igényelhetik, maximum 2,5 százalékos kamattal.

A program keretében nyújtható finanszírozott összeg alsó határa 15 millió forint, felső határa 1 milliárd forint, a futamidő pedig 3-tól 7 évig terjedhet.

A keretösszegben rendelkezésre álló refinanszírozási forrást az MFB által kiválasztott lízingcégek közvetíthetik a vállalkozások felé.

Az MFB szerint a program célja a mikro cégek és a kkv beruházásainak finanszírozási támogatása, illetve versenyképességük fenntartása.

A finanszírozás a fejlesztésekre, új és használt műszaki berendezésre, gépekre, járművekre, üzemi és üzleti felszerelésre igényelhető.

A pénzintézet várakozásai szerint elsősorban az agrárvállalkozások és a feldolgozóiparban működő kkv-k részéről mutatkozik majd jelentős igény az új programra.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Kisvállalati lízingrefinanszírozási programot indít az MFB bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Biztosítási díjakra vonatkozó adózási szabályok 2019-ben

A magánszemélyek javára kötött biztosítások adózása 2019-től jelentősen megváltozott. Az aránylag kis számú átmeneti rendelkezés egyike a biztosításokkal kapcsolatos.

Az átmeneti szabálynak köszönhetően tavaly év végén számos munkáltató döntött úgy, hogy meghosszabbítja vagy újraköti a dolgozók biztosítását szolgáló korábbi szerződéseket, feltételezhetően minden esetben szem előtt tartva a rendeltetésszerű joggyakorlást. A biztosítási évforduló a legtöbb esetben az a nap, amikor a biztosítás megkötésétől számítva a futamidőben eltelik egy év.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) lehetőséget ad arra, hogy 2019-ben is a 2018-ban hatályos rendelkezéseket alkalmazzák a kifizetők az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra egyaránt, feltéve, hogy a szerződésben foglalt biztosítási év 2018-ban kezdődött. Ez azt jelenti, hogy például amikor a munkáltató a dolgozók egészségügyi ellátását valamely egészségbiztosítóval megkötött szerződés alapján biztosítja, ezen biztosítás alapján a biztosítási év végéig a dolgozók adómentesen vehetik igénybe a magánegészségügyi ellátást. Ugyanis az úgynevezett kockázati biztosításokra az előbbi esetben alkalmazható az adómentes szabály, mely a minimálbér 30 százalékáig adómentességet állapított meg a kifizető által viselt díjakra vonatkozóan.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Biztosítási díjakra vonatkozó adózási szabályok 2019-ben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mikor fizet kamatot a NAV?

Két olyan eset is előfordulhat, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kamatot fizethet egy vállalkozásnak. Az Írisz Office adótervezőinek segítségével megmutatjuk ezt a két adózási helyzetet.

Az első esetben akkor kerülhet sor kamatfizetésre az Írisz Office adótervezői szerint, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza –

A második esetre akkor kerül sor, ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

A kiutalás minimuma 5 000 Ft.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Mikor fizet kamatot a NAV? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kúria: ha a NAV hibázik, attól még nem lesz érvénytelen a határozat

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A közigazgatási bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.

Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.
Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek. A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak” – nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A Kúria hét bíróból álló jogegységi tanácsa az eljárása során figyelembe vette a Legfőbb Ügyész nyilatkozatát, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének álláspontját, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanárának véleményét is, továbbá az Alkotmánybíróság egy tavalyi – ugyancsak a kiadmányozás kérdéskörét érintő – határozatát is.

A Kúria bírái a jogegységi határozatban arra a következtetésre jutottak, hogy a közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem csak eljárási jogszabálysértésnek minősül. A Kúria álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az adóhatósági döntést ne személyesen a hatáskör gyakorlója, hanem egy általa kijelölt más személy írja alá, kiadmányozza, és önmagában az sem teszi semmissé az így kiadmányozott határozatot, ha az aláíró személye az aláírásból nem beazonosítható. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az eljárás egészéből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, és, hogy e hatóságnak volt jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.

A jogegységi határozat elérhető itt.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Kúria: ha a NAV hibázik, attól még nem lesz érvénytelen a határozat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vége a NAV türelmének, félmilliós bírság is jöhet

A NAV megkezdte az online számlázásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Első körben azok a cégek számíthatnak ellenőrzésre, amelyek 1 millió forint feletti áfa eltéréssel rendelkeznek.

A NAV megkezdte az online számlázás ellenőrzését – hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében a MAZARS. Az adószakértő cég kiemelte, hogy a vizsgálatok január 21-től kezdődtek meg, és azokat célozzák, akik nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket a 100 ezer forint feletti 
áfatartalommal rendelkező számlákról.

„Noha az ilyen számlákat 2018 július 1-jétől kell automatikusan jelenteni a NAV-nak, az átállás idejére türelmi időt adott az adóhatóság. A számlázórendszerek átállítása ugyanis sokaknak – főleg a nagyobb, multinacionális cégeknek – fejtörést okozott. A türelmi időnek azonban vége, és a NAV megkezdte az ellenőrzéseket” – mondta H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Első körben az a mintegy másfélezer vállalkozás számíthat a revizorok fokozott érdeklődésére, amely a tételes adatszolgáltatás szerint 1 millió forint feletti áfa eltéréssel rendelkezik, vagy belföldi beszerzései jelentős részét kényszertörlés alatt álló adózókkal bonyolította. Azaz a NAV komolyan figyelemmel kíséri és elemzi az ügyleteket.

„Az adóhatóság módszere egyszerű, de hatékony: a vevői tételes adatszolgáltatásból származó adatokat összevetik az online számlázásból származó eladó oldali adatokkal. Ez alapján az eladó könnyen lebukik, ha nem teljesítette online adatszolgáltatási kötelezettségét. A tét pedig óriási: a nem megfelelő adatszolgáltatás számlánként 500 ezer forint mulasztási bírsággal is sújtható” – mondta az adóigazgató.

A bírság több módon is elkerülhető.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Vége a NAV türelmének, félmilliós bírság is jöhet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Drasztikusan emelkedik a késedelmi pótlék mértéke

Jelentősen emelkedett január elsejétől a késedelmes, vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke – figyelmeztettek az Írisz Office adótervezői.

Eddig a jegybanki alapkamat duplája volt a késedelmi pótlék összege, ami az alacsony alapkamat miatt az elmúlt évek során 0,9 % x 2 = 1,8 %-ra csökkent

Az idei év január elsejétől viszont ez megváltozott: a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértéke lesz a késedelmi kamat, ami jelenleg:

0,9 % + 5 % = 5,9 %,

a pótlék tehát a jelenlegi háromszorosa lesz – figyelmeztettek az Írisz Office adótervezői.

A kockázatos adózók azonban még rosszabbul járnak: a késedelmi pótlékuk a fenti összeg másfélszerese (jelenleg 5,9 % x 1,5 = 8,85 %), míg a múltban ez a jegybanki alapkamat ötszöröse volt (0,9 % x 5 = 4,5 %).

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Drasztikusan emelkedik a késedelmi pótlék mértéke bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Már most gyűjtögethetjük az iratokat a TAO-bevalláshoz

Jelentős terheket róhat a cégek pénzügyi munkatársaira a társasági adó bevallása, ezért érdemes időben elkezdeni az előkészületeket – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A bevallások határideje ugyan csak májusban van, ám számtalan olyan adatra lehet szükség, amelyekhez a pontos adminisztráció és a főkönyvön túlmutató, külön nyilvántartások megléte elengedhetetlen. Bizonyos iratok hiánya pedig még elszalasztott kedvezményeket és adóalap növekedést is jelenthet.

A NAV közzétette a 2018. évi társasági adóról szóló 1829-es bevallási nyomtatvány tervezetét, ami számos feladatot róhat a gazdálkodó szervezetekre – figyelmeztet legújabb elemzésében a MAZARS. Noha a bevallás benyújtásának határideje május végén van, érdemes már most nekilátni az ehhez szükséges teendőknek.

„Már a társasági adóalap megállapítása is komoly adminisztrációt igényel, ami jelentős terheket róhat a gazdasági társaságok pénzügyi munkatársaira. Az adóalap az adózás előtti eredményt alapul véve történik, ám megállapításához számos korrekciós tételt kell figyelembe venni. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a szükséges főkönyvi adatok, tárgyi eszköz analitikák és az adóalap módosító tételek pontosan meglegyenek” – emelte ki H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
A legfontosabb adóalap csökkentő tételek közé tartoznak az értékcsökkenési leírások, K+F költségek, a céltartalékok, fejlesztési tartalékok, bírságok, önellenőrzések hatásainak elkülönítései. Ezeket megfelelő részletességgel kell elkészíteni, ami gyakran nem egyszerű feladat.

„Az adó összegének kiszámításakor ráadásul olyan információkra is szükség lehet, amelyek a főkönyvi adatokból nem következtethetők ki közvetlenül. Ezek elkészítése külön nyilvántartások vezetését igényli, így többletfeladatot jelent. Ilyen lehet egyebek közt a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek kiszámítása, az alultőkésítési számítások elvégzése, a fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközök amortizációjának manuális korrekciói vagy a kapcsolt felek közötti ügyletek során alkalmazott transzferárak korrekciói” – emelte ki az adóigazgató.

Ezeken túl is akadhatnak olyan feladatok, amelyek valamilyen adminisztratív feltételhez kötöttek. Ilyen lehet a nyilatkozatok beszerzése vagy szerződések megkötése a közhasznú szervezeteknek vagy felsőoktatási intézményeknek adott támogatásokról vagy a nem adomány céljából adott támogatások esetében. „Fontos, hogy az adóbevallás benyújtásakor ezekkel a jogszabályban előírt nyilatkozatokkal már rendelkezni kell, ezek nélkül ugyanis az akár 50%-os támogatási kedvezmények nem vehetők igénybe. Sőt, a támogatás jellemzőitől függően akár adóalap növelés is szükséges lehet” – mondta H. Nagy Dániel.  A 1829-es bevallási nyomtatvány rendelkezik egyébként az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról is.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Már most gyűjtögethetjük az iratokat a TAO-bevalláshoz bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Változik az egyéni vállalkozók bevallási határideje

Egy újabb fontos változásra hívják fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői az egyéni vállalkozók kapcsán. Ezúttal kellemes meglepetés éri a vállalkozókat, később kell ugyanis beadniuk adóbevallásukat. 

EV-bevallási-határidő-változás-615x310

Az egyéni vállalkozók február 25-e helyett ezután csak május 20-án kell, hogy beadják az szja-bevallásukat – hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői.

Ez a változás az adóelszámolás határidejét is módosítja.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | Változik az egyéni vállalkozók bevallási határideje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

KATA 2019: a legfontosabb tudnivalók és gyakran ismételt kérdések

Egyre népszerűbb a KATA vállalkozási forma, azonban még mindig sok félreértés kering ezzel kapcsolatban. Az Írísz Office adótervezőinek segítségével részletes válaszokat adunk a legfontosabb kérdésekre.

Az Írisz Office adótervező szakértőinek köszönhetően  egyedülálló összefoglalót teszünk közzé, amely a KATA adóalanyisággal kapcsolatos legfontosabb, a legfrissebb változásoknak megfelelő tudnivalókat és legáltalánosabb kérdéseket tartalmazza.

Mi a KATA adóalanyiság lényege?

Fix adózás mellett realizálható akár évi 12 millió Ft.

Kinek ajánlott a KATA alanyiság?

Elsősorban annak, aki több helyről szerez bevételt, és annak együttes összege évente a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, illetve egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió Ft. Ha egy kifizetőtől több mint 1 M Ft éves bevételünk van az nem kizáró ok, de ebben az esetben fel kell készülni az adóhatósági ellenőrzésre, mely alkalmával az adózón van a bizonyítási kötelem arra nézve, hogy a létrejött szerződés nem színlelt munkaviszonyt takar.

Kinek NEM ajánlott a KATA alanyiság?

Ha valaki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, abból a megfontolásból, hogy így kevesebb a közteher, úgy annak számolnia kell azzal, hogy az így létrejött szerződést a NAV színleltnek minősíti, ami a kifizető szankcionálásával jár. Ha átminősíti az adóhatóság a szerződést munkaszerződéssé, akkor az azt jelenti, hogy a kapott alvállalkozói díjat fogják nettó bérjövedelemnek tekinteni, ami alapján visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettséget állapít meg az adóhivatal, amire késedelmi pótlékot is kell fizetni, és természetesen a bírság sem maradhat el.

Ki lehet KATA adóalany?

  • Egyéni vállalkozó
  • Egyéni cég
  • Betéti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
  • Közkereseti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
  • Ügyvédi iroda

Ki NEM lehet adóalany?

A fent felsoroltak közül az,

  • akinek a bejelentés évében vagy az azt megelőző naptári évben az adószáma törölve lett,
  • aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe,
  • aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll,
  • akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága.

Milyen adófizetési kötelezettségeim merülnek fel?

Mindössze három adónemről beszélhetünk:

  • KATA tételes adó, mely a tárgyhónapot követő hónap 12-ével fizetendő,
  • Az iparűzési adó, mely teljes naptári év esetén 03.15-ével és 09.15-ével esedékes, míg ha 12 hónapnál rövidebb a KATA hatálya (pl. szüneteltetés, év közbeni alakulás esetén), akkor az (időarányos) adót két egyenlő részletben, a tárgyévi adóalanyiság első és utolsó hónapját követő hó 15. napig kell megfizetni, ,
  • és az évente fizetendő kamarai regisztrációs díj amelyet március 31-ig kell megfizetni.
  • Mekkora az adó mértéke?

A KATA mértéke 50 000 vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 000 Ft választás alapján annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az iparűzési adó mértéke, ha az adózó él a választási jogával, akkor évente (2%-os adókulcs mellett) 2×25 000 Ft. Amennyiben nem él a választás jogával, úgy normál iparűzési adót fizet, ami rendszerint magasabb összeg, mint a 2×25 000 Ft.

Továbbá évente egyszer fizetendő a kamarai regisztrációs díj, ami 5000 Ft.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi adót fizet? 

Az adózónak akkor is meg kell fizetnie a teljes tételes havi adót, ha az adott hónapban csak egy napot élt a vállalkozása.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi árbevételt realizálhat?

Tört hónapban létrejött vállalkozás is teljes havi árbevétellel számolhat, ami idén 1 millió Ft/hó. Tehát egy 11.30-án létrejött KATA adóalany novemberre és decemberre is 1-1 millió Ft árbevétellel számolhat, ugyanakkor nagyon fontos arra odafigyelni, hogy az alanyi adómentesség határát naptári napokban számoljuk, tehát egy november 30-án létrejött adózó bár 2×1 millió Ft árbevételt szerezhetne, alanyi mentesen csak 12 000 000 Ft/365*32=1 052 054 Ft-ot számlázhat.

Mikor elegendő 25 000 Ft-os KATA-t fizetni?

Ha az adózó nem minősül főállásúnak, azaz az alábbi feltételek valamelyike igaz rá:

  • legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik,
  • közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos aktív hallgató,
  • közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányát szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be,
  • nevelőszülő,
  • rokkantsági ellátásban részesül,
  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult,
  • külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján),
  • saját jogú nyugdíjas,
  • özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • más KATÁS vállalkozásban már főállású kisadózó,
  • KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat,
  • egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat.

Mennyi számlát lehet kiállítani egy vevő felé?

Bármennyit és bármekkora értékben, DE évente szumma 1 millió Ft feletti egy társaságnak (Figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!) kiállított számla esetén, mind a számla kibocsátójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Mi történik abban az esetben, ha mégis 1 millió Ft felett állítok ki számlát az év során egy partner felé?

A NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony, vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszonyt leplez. Szankcionálás esetén a számla befogadója az, aki sérülhet.

Hogy bizonyítható, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik?

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből, ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
  • A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2 millió Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2 millió Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 millió Ft.
  • Az a gazdálkodó, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott.
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
  • A KATA vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben), és bevételük legalább 50 százaléka olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói jogviszonya.

Hogy szűnik meg a KATA alanyiság?

  • Kijelentkezéssel a hónap utolsó napjával.
  • A kisadózó kikerülésével, ha a személyét nem pótolják.
  • Ha bekerül a kkt.-be vagy bt.-be egy cég, mint tulajdonos.
  • Mulasztási bírság kiszabásának jogerőre emelkedésével, ha az nyugtaadási mulasztásból, munkavállaló be nem jelentéséből vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásából adódik.
  • Ha az adóhatóság az adószámot véglegessé vált döntéssel törli.
  • Az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás NSV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
  • Végelszámolás, felszámolás megkezdése előtti napon.
  • Ha saját tulajdonú ingatlan bérbeadásból akár 1 Ft jövedelem keletkezik.
  • Korlátolt felelősségű társasággá való átalakulással.

Meddig nem válaszható ismételten a KATA adóalanyiság annak megszűnését követően?

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható a KATA.

Végezhet-e hivatalosan tevékenységet a kültag, illetve aki után nem fizetnek KATA-t?

Nem, csak a tételes adó megfizetése mellett, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási szerződés) keretében.

Lehet a kültag kisadózó?

Igen, de ez nem mentesíti a beltagot a KATA alól, hacsak a beltag nem munkaviszonyban van a KATA alany vállalkozásban.

Mikor kell a KATA-t megfizetni? 

A tárgyhónapot követő hónap 12. napján, amennyiben ez nem munkanapra esik, úgy az azt követő első munkanapon a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleménye a kisadózó adószáma.

Mi történik, ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot?

Nem szűnik meg a KATA adóalanyiság, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40 százalék többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is. Ne felejtsük, ebben az esetben megszűnik az alanyi mentesség is, mely csak azt követően választható újra, ha van egy 12 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó évünk.

Számolhat-e el költséget a kisadózó?

Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.

Lehet-e áfa-alany a kisadózó?

Lehet, és ebben az esetben a rá áthárított áfát az Áfa-tv. törvény alapján le is vonhatja.

ÁFA alany kisadózó esetében a nettó vagy a bruttó összeget kell figyelembe venni a bevételi értékhatárnál?

Az áfa nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni.

Mi történik akkor, ha a kisadózó egy hónapon belül több mint 1 000 000 Ft bevételt szerzett? 

Semmi, mert a bevételt éves szinten kell vizsgálni. Aki egész évben kisadózó, és van 12 millió Ft árbevételi limitje, akár egy hónap alatt is realizálhatja a bevételét.

Mi történik, ha a kiállított számla ellenértéke csak a következő évben folyik be?

Ez sajnos annyiban probléma, hogy a következő év árbevételi keretét fogja a bevétel csökkenteni.

kata_kintlevoseg

Van-e specialitása a számlázásnak?

A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet.

 Mi történik, ha a kisadózó munkaképtelen lesz?

Nem kell adót fizetni azokban a hónapokban, mely egészében a munkaképtelenség (táppénz, GYES, GYED, GYÁS, GYT, ápolási díj, katona, fogvatartott vagy szünetelő egyéni vállalkozó) fennállt, illetve abban a hónapban, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte 30 napig munkaképtelen volt. Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni.

Végezhetek KATA-s vállalkozói tevékenységet CSED, GYED, GYES vagy GYET alatt? És mennyi KATA-t kell közben fizetnem?

Ha az édesanya CSED-ben részesül, akkor a baba 168 napos koráig nem végezhet keresőtevékenységet, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha mégis úgy dönt, hogy vállalkozni szeretne, akkor részére megszűnik a CSED folyósítása, és főállású kisadózónak fog minősülni, tehát 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetésre kötelezett.

Az a kismama, aki GYED, GYES vagy GYET-ben részesül, lehet egyéni vállalkozó, és ebben az esetekben a vállalkozásban végzett tevékenység nem befolyásolja a baba után járó ellátás folyósítását.A kisadókon lehet igazán nagyot bukniTöretlenül nő a kisadók (KATA, KIVA) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára.

Ha egyéni vállalkozóként a KATA adózást választja, akkor 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek oka, hogy a fent említett ellátások nem keletkeztetnek 36 órát elérő biztosítotti jogviszonyt, tehát a kismama főállású kisadózónak minősül.

Kaphat-e osztalékjövedelmet a személyesen közre nem működő adóalany kültagja?

Kaphat, de az ugyanúgy adóköteles, mint más osztalék (15% SZJA és 19,5% SZOCHO, a SZOCHO-fizetés felső határa a 3 576 000 Ft-os adóalap után megfizetett adó).

Milyen ellátásban részesül a kisadózó?

  • 25 000 Ft-os KATA esetében nincs pénzbeli ellátás és nyugdíjalap, sem szolgálati idő.
  • 50 000 Ft-os KATA esetében 94 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg, azaz 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik.
  • 75 000 Ft-os KATA esetében 158 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás és a teljes szolgálati idő.
  • Szünetelő kisadózónál nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem.

Milyen jövedelemigazolást kap a kisadózó?

A NAV igazolja nettó jövedelemként az igazolást megelőző évben szerzett bevétel 60 százalékát, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor, ha kkt.- vagy bt.-alanyról van szó, és két tulajdonos van, a bevétel 60 százalékának a felét, míg három tulajdonos esetén a harmadát, de minimum a minimálbér összegét igazolja le az adóhivatal. (Itt olvashat arról, mit kell tudnia a KATA-s jövedelemigazolásról.)

Mikor kell a KATA-bevallást benyújtani?

A tárgyévet követő év február 25-vel.

Hány éves kortól lehetek KATA alany?

Magánszemély csak a 18. életév betöltésével lehet bt. vagy kkt. beltagja, valamint egyéni vállalkozó. Ellenben, törvényes képviselői hozzájárulással bt.-ben vagy kkt.-ben a kültag pozíciót egy kiskorú is betöltheti.

A cikk forrását itt tekintheti meg.

Kategória: Cikkek, Hírek | KATA 2019: a legfontosabb tudnivalók és gyakran ismételt kérdések bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva